18. fejezet

 Bocsi a késésért!
 Ezt a fejit narrátor szemszögből írtam meg / mármint az első részét/. Az előző fejihez kevés komit kaptam, de azoknak, akik írtak, köszi. :) Jó olvasást!

 A lány letrappolt a ház lépcsőjén, feltépte az ajtót, majd pizsamában kilépett a száraz pázsitra. A látvány elsápaszotta: a két hatalmas farkas harapta, vágta, karmolta egymást. Isabella rájuk meredt, majd közéjük futott.
 - Azonnal hagyjátok abba! - sikoltotta. Tudta, hogy a farkasok bőrében emberek vannak - méghozzá az egyik a szerelme.
 Az nagy vörös felé kapta a fejét, óriási, sötét szemében egy pillanatra furcsa fény csillant. A másik szürke, kihasználva a pillanatnyi előnyt, ráugrott. És tovább harcoltak.
 - NE! - kiáltotta újra a lány. Sietve, a könnyeivel küszködve körbenézett. Tenni akart valamit.
 Gyerünk, Bella - biztatta magát. Gyerünk kislány. Keress valamit... Bármit...
 Egy közeli fa tövében megpillantott a hold fényében egy hosszú, vastag ágat.