2010. október 27., szerda

10. Fejezet - Ízelítő

 Na, csak azért, hogy lássátok, milyen kedves vagyok... ;)

 - Találkozóm volt... - nem mondhattam, hogy a falkával, ezért gyorsan ki kellett találnom valamit. - ... egy ismerősömmel.
 Bella arca kifejezéstelenné vált, csoki barna szeme nem tükrözött semmit az érzelmeiből.
 - Ismerem? - kérdezte. Visszafordult a lábashoz, mikor észbe kapott. Már javában rotyogott benne az étel. Tekintetem a fenekére vándorolt, s eszem ágában sem volt, hogy fékezzem magam, mikor nem lát.
 - Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. - suttogtam, mikor mögé értem. Dühösen megpördült a tengelye körül - de mikor észrevette, hogy milyen közel vagyok, nem jött ki egy hang sem a torkán. Még egy kicsi - gondoltam. Csak még egy kicsi...

 Komit!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

ATYA ÚR ISTEN! MOND, HOGY KÉSZ VAN! KÉRLEK RAKD FEL! ANNYIRA IMÁDOM AZ EGÉSZET! LÉGYSZÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!
Puszi: Dóri

Névtelen írta...

jaj :D sajnos még nincs kész, de már készül... nagyon köszi! köszi a komit, és mindent :)
puszi : bree^^