17. fejezet Ízelítő

 Egy kis részlet a fejiből, ami még nincs kész.

 Nem elég egyértelmű - vagy igen?, de épp ez a lényeg.

Felkelteni az olvasók érdeklődését...=)

 Nem tudom, mikorra várható a teljes rész.

Újabb fájdalom rázta meg a testem. Teljesen öntudatlan állapotban voltam. De még mindig küzdöttem ellene. A szobámban voltam, és meg akartam halni.

 Miért nem adod meg magad neki? hallottam a hangot, ami azóta a fejemben zaklat, mióta elkezdődtek a rohamok. Lehet, hogy megőrültem. De az is lehet, hogy soha nem lesz vége ennek, és abba őrülök bele.

 A karom olyan volt, mintha kiakarna szakadni a helyéből. Mivel a földön feküdtem, oldalra fordultam, és magam mellé hánytam. Hát ez szép, egy Solystól. Hogy csak úgy odaokád a földre. Szuper.

 A savas, émelyítő érzés a számban és a gyomromban nem múlt el. Inkább csak elhalványult a a többi, felerősödött érzés mellett.

 A koponyám szét akart törni. Feszített belülről. Vagy kívülről? 

 Marc mondta, hogy történni fog velem valami. Azt elfelejtette említeni, hogy ez ennyire fájdalmas lesz...

16. fejezet Ízelítő

 2011. Első bejegyzése ezen a blogon!!! :DDD

Remélem, mindenkinek jól telt a Szilveszter! ;D Itt egy kis előzetes, hogy jól kezdődjön az év. x) A teljes feji nem tudom, mikorra várható. :)

 - Mit keresel te Jacob Black-éknél? - a hangja mintha... féltékeny lett volna. Először nem esett le, miért.
 - Hát itt töltöm az őszi szünetet - csúszott ki a számon meggondolatlanul. Aztán a fejemre csaptam. Te hülye! Hülye hülye idióta! Carolina bele van zúgva az én szerelmembe. Francba!
 - Az őszi szünetet?
 - Persze, mondtam... nem? - vékonyodott el a hangom. Még jó, hogy nem mondtam el neki. Totálisan kiment a fejemből. Persze, hiszen önző módon minden gondolatom Jacobon és körülöttem forgott...
 - Nem - jött a tömör, rövid válasz, majd ismét nem szólalt meg egyikünk sem.

14. fejezet Ízelítő

 Nagy nehezen, de összehoztam... Talán hétfőn friss... nem tudom : |

 - Ez a végszó - haraptam be az ajkamat. Jacob arca azonnal megenyhült.
 - Hazakísérlek. - fogta meg a kezem, amitől felmelegedett a testem. - Hidd el, ha tehetném, egész nap veled lennék. Mindig. De Samnek nehéz nemet mondani.
 Nemrég még is megtette...
 - Sam az... - gondolkodtam a megfelelő szón.
 - Alfa. - bólintott. Felálltam.
 - Ígérd meg, hogy mindent elmesélsz. Az elejétől a végéig. - Öleltem át a nyakát. Ő a derekamat részesítette forró tenyere érintésével. Odahúzott magához.
 - Ígérem. - hajolt le a számhoz.


 Bocsánat : |

12. fejezet - Ízelítő

 Olvasni! :]

 - Bella. - nézett a szemembe. - Valamit el kell mondanom...
 A szívem hevesen dobogott, mikor arca közelíteni kezdett felém, és már majdnem megtörtént, már majdnem megcsókolt, mikor hirtelen meghallottam egy fiú hangját
 - Na de Jake! Pont az erdőben akarsz neki esni Bellácskának? - vihogott Ő. Jacob mélyet sóhajtott, és olyan pillantást küldött a srác felé, hogy attól én már rég darabokra estem volna. Ránéztem a fiúra. Paul volt, a suliból. Szinte pont olyan volt, mint Jake, csak felfelé volt zselézve a haja. De ugyanolyan rövidnadrágot viselt, és ugyanúgy félmeztelen volt.
 Kiugrottam Jacob kezeiből, dühösen odamasíroztam felé, és jól tarkón vágtam.
 - Ha még egyszer sértegetni mersz, esküszöm, hogy letépem a töködet és azzal foglak megetetni, kutyus! - sziszegtem neki. A srác vegyes érzelmekkel fordult Jacob felé. A pillantása azt suttogta: "Te elmondtad neki?"

 Hétvégén jön a kövi feji. Addig had izguljatok... O.o ^^
 láw b.

11. fejezet Ízelítő

 Csak egy kis részlet...

- Majd jövök!
 Azzal egyszerűen faképnél hagytam. Elindultam a város felé, hogy ne nagyon gyanakodjon, és hogy majd ha már nem lát, bemenjek az erdőbe. De sokáig éreztem a pillantását a hátamon.
 Már jól bent jártam az erdő mélyén, és már látni lehetett a rétemet, mikor morgást hallottam mögülem. Olyan gyorsan pördültem meg, hogy egy pillanatra összemosódott a szemem előtt a világ. Pislogtam kettőt, és szemügyre vettem az előttem lévő, vicsorgó farkast. Szürke volt. Határozottan szürke, nem rozsdabarna.
 - Hát, te nem az én farkasom vagy - motyogtam, és hirtelen tudatosult bennem, hogy én félek.

 Bocsi, hogy nincs friss a hétvégén, de nem leszek itthon, úgyhogy itt egy kis darabka a fejiből, hogy megnyugodjanak a kedélyek. :) Bár nem olyan eseménydús, mint ahogy az előző fejit abbahagytam, de lesznek még itt izgalmak, nekem elhihetitek! :) Ha változik a terv, és mégsem megyek sehová, akkor jön a feji, feltéve, ha elkészülök vele :P ^^ puszi nektek : bree

10. Fejezet - Ízelítő

 Na, csak azért, hogy lássátok, milyen kedves vagyok... ;)

 - Találkozóm volt... - nem mondhattam, hogy a falkával, ezért gyorsan ki kellett találnom valamit. - ... egy ismerősömmel.

 Bella arca kifejezéstelenné vált, csoki barna szeme nem tükrözött semmit az érzelmeiből.

 - Ismerem? - kérdezte. Visszafordult a lábashoz, mikor észbe kapott. Már javában rotyogott benne az étel. Tekintetem a fenekére vándorolt, s eszem ágában sem volt, hogy fékezzem magam, mikor nem lát.

 - Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. - suttogtam, mikor mögé értem. Dühösen megpördült a tengelye körül - de mikor észrevette, hogy milyen közel vagyok, nem jött ki egy hang sem a torkán. Még egy kicsi - gondoltam. Csak még egy kicsi...

 Komit!

9. fejezet Ízelítő

 - Akkor jössz?
 Sóhajtottam.
 - Ha nagyon muszály!
 Persze tudtam, hogy igen, úgyhogy vonakodva beszálltam az anyós ülésre. Jake is beült, beindította a motort, köszönt Charlienak, majd elindultunk.
 Egy ideig némán üldögéltünk, majd hirtelen kirobbant belőlem egy fontos kérdés.
 - Mit mondott? - kérdeztem meg. Feszengett, és nekem jólesett látni, hogy megfogtam, s hogy rést találtam örökvigyorgó képén.
 - Ööö... semmit. - felelte.
 - Tudni akarom! - makacskodtam, s a játék kedvéért közelebb másztam hozzá. Az utat nézte. Lassan feltűnt a házuk.
 - Jacob Black! Tudni akarom. - sziszegtem a képébe. Mikor beértünk az udvarukra, leállította a motort, és egyenesen a szemembe nézett.

 - Azt mondta...

 Remélem, kedvet kaptatok a komi írásához :P Oldalt van egy közvélemény- kutatás ( magyarul lehet szavazni ), hogy legyen- e ízelítő a frissek előtt. Ha akartok, akkor szavazzatok. :P Ha nem, hát nem. :)
 Pusz: Bree <3

8. fejezet Ízelítő

Ezt azért írtam ki, hogy ihletet kapjatok a komi íráshoz. :P Remélem tetszeni fog! Pusz

 Lehajoltam az arcához. Mit fogok én még ezért kapni!
 Rányomtam a számat az övére.
 Amit először megéreztem, az az iszonytatóan sós víz volt. A második ... hogy Bellának nagyon puha ajkai vannak.
 Fújtam a levegőt belé, mikor hirtelen mozogni kezdett a mellkasa. Megrebbent a szempillája, majd egy pillanat múlva felpattantak a szemei. Aztán a kezeivel eltolt magától, felült, majd oldalra fordulva kiköhögte a tüdejéből a vizet. Megkönnyebbülten elmosolyodtam. Majd mikor visszafordult, ráfagyott az arcomra a mosoly. Ilyen helyzetben az emberek hálálkodnak, megköszönik, hogy megmentették az életüket. De neeem, Bellának nem ez a fontos, ha nem ...
 - Te most komolyan rányomtad a számat az enyémre?!

7. fejezet ízelítő

 Ott volt.

 A vérszopó karjaiban. Félig lehunyt szemmel, elkékült arccal. Csak egy másodperc elteltével esett le, hogy az  a pszichopata gyilkos kiszorítja belőle a levegőt.

 Fojtogatta.

 NEM! 

 Minden erőmet összeszedve nekifutottam, de vicsorba torzult arccal kitért a támadásom elől.

 Aztán a vicsor gyilkos mosolyba torzult, a vámpír integetett, majd elfutott. Ez egy őrült.

 Utána eredtem. Az nem lehet, hogy Bellával a kezében hagyjam elmenekülni. Nem hagyhattam.

 Már nem is vér, hanem maga a tömör düh száguldozott az ereimben. A sziklák felé futott. Mit akarhat? 

 Ó, ne... Nem nem nem és NEM!!!! 

 A tenger. 

 Bellát a tengerbe akarja fojtani.

 A fejit csak később tudom felrakni, ugyanis a gépem lelassult ( de valami brutálisan ) és kiderült, hogy újra kell telepíteni, és most éppen a számtech zseni nagybátyám próbálja megcsinálni. Addig vándorlok ahhoz a család tagjaimhoz, akiknél van net... De hát így nem lehet egy rendes fejit összehozni. 

 De nyugi, már készül. :) Remélem, hamar kész lesz az én kicsikém, és megírhatom a fejit. :P

 Kérlek, ne haragudjatok miatta.

 pusz

 b.

Friss!

Azt nem tudom, mikor lesz kész, de leírom a tartalmát, hogy legyen min izgulnotok! :)
 Bella az erdőben kószál, biosz házit készít éppen, mikor valaki megtámadja.
 Egy sápadt, hófehér bőrű, vörös szemű nő ...
 Vajon ki? És valaki megtudja menteni Bellát?
 Mindezek alatt Forks új lakóknak örvendhet.
 Hát, ennyi volna. :) Tudom, rövid, de nem akarok sokat elárulni. :)
 pusz.
 b.