Ott volt.
A vérszopó karjaiban. Félig lehunyt szemmel, elkékült arccal. Csak egy másodperc elteltével esett le, hogy az a pszichopata gyilkos kiszorítja belőle a levegőt.
Fojtogatta.
NEM!
Minden erőmet összeszedve nekifutottam, de vicsorba torzult arccal kitért a támadásom elől.
Aztán a vicsor gyilkos mosolyba torzult, a vámpír integetett, majd elfutott. Ez egy őrült.
Utána eredtem. Az nem lehet, hogy Bellával a kezében hagyjam elmenekülni. Nem hagyhattam.
Már nem is vér, hanem maga a tömör düh száguldozott az ereimben. A sziklák felé futott. Mit akarhat?
Ó, ne... Nem nem nem és NEM!!!!
A tenger.
Bellát a tengerbe akarja fojtani.
A fejit csak később tudom felrakni, ugyanis a gépem lelassult ( de valami brutálisan ) és kiderült, hogy újra kell telepíteni, és most éppen a számtech zseni nagybátyám próbálja megcsinálni. Addig vándorlok ahhoz a család tagjaimhoz, akiknél van net... De hát így nem lehet egy rendes fejit összehozni.
De nyugi, már készül. :) Remélem, hamar kész lesz az én kicsikém, és megírhatom a fejit. :P
Kérlek, ne haragudjatok miatta.
pusz
b.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése